Rendezvények

Demeter Tamás "Az elméletellenesség nyomorúsága", Sivadó Ákos pedig "Bízzunk-e azokban, akik a bizalmunkat mérik? A fogalmi tisztaság szerepe az empirikus társadalomkutatásban" címmel tart előadást a 2019. november 21-22-én a Wesley János Lelkészképző Főiskolán megrendezésre kerülő Filozófia és szociológia című konferencián.

Zuh Deodáth 2019. október 29-én előadást tart a Szabó Dezső helye a magyar kultúrában című konferencián "Az elsodort építészet. Szabó Dezső a magyaros építészetről az első világháború utáni eszmetörténet kontextusában" címmel.

Az előadás arra keresi a választ, hogy Szabó Dezső műve hogyan válik érthetőbbé abban a kontextusban, amelyet a magyaros/nemzeti építészetről szóló viták jelölnek ki, és amelyben – a dokumentumok tanúsága szerint – bár egy pillanatig sem vett részt, mégis többször előkerült a neve, vagy legalábbis méltatták azt a szellemiséget, amelyet képviselt. A szakirodalom olvastán az a furcsa érzésünk támad, hogy bizonyos kérdések tekintetében az építészettörténet és az építészet eszmetörténete inkább volt érzékeny bizonyos általános szellemi törekvések és Szabó eszmerendszere közötti párhuzamok megvonására, mint Szabó monográfusai vagy akár a korabeli magyaros stílus művészettörténészei. Ha megnézzük, hogy az építészek bizonyos csoportjai mit hiányoltak a magyaros építészeti próbálkozásokból, Szabó világlátásának is egy fontos elemét rekonstruálhatjuk: a fogalmi absztrakció érvényességi területén való túlterjeszkedésének - mondják kortársai - ugyanúgy nincs helye egy új nemzeti építészetben, mint ahogy nagyon is szükségeltetik hozzá a művész világos feje és a problémák kritistálytszta belása, a látszatroblémák kiküszöbölése. Az új építészet, a Budapest-falu és a művésznevelés új útjai tekintetében Szabó – nem meglepően – hasonlóan gondolkodott. Az előadásban elsősorban a Toroczkai-Wigand Edével való párhuzamokra térek, de érintek egy nem lényegtelen kérdést. Miközben a II. világháború előtt igen széles egyetértés uralkodott abban, hogy "magyar" építészetet csak a magyar kultúrkörben felmerülő igények regisztrálásával és követésével, illetve az élő hagyományokból való inspiráció révén lehet létrehozni, abban már koránt sem volt egyetértés, hogy ez milyen és mekkora teret adjon a népi hagyományoknak. Ez a gondolat mégsem vezetett a megszokott értelemben vett népi-urbánus vitához. A hagyományos és a modern közötti ellentét látszólag kibékíthető volt, de csak addig, ameddig a túlburjánzó fogalmi absztrakciók ellen küzdő, világos fejű gondolkodás szószólói is diskurzusképesek maradtak.

Meghívott előadóként Zemplén Gábor előadást tartott “From case studies for science education to issues of science and media literacy” címmel egy dél-amerikai doktori iskolában (Inter-Unit Graduate Program in Teaching Sciences of the University of São Paulo - Programa de Pós-Graduação Interunidades em Ensino de Ciências Áreas: Ensino de Física, Ensino de Química e Ensino de Biologia, Universidade de São Paulo), November 30, 2021. https://www.youtube.com/watch?v=4MbzD-N-E1U