Híreink

Megjelent a Korunk folyóirat 2019. augusztusi száma, benne egy, Demeter Tamás által szerkesztett tanulmányblokkal. A számban a következő írások olvashatók:

Farkas Katalin: Descartes és az emberi elme természete

Pavlovits Tamás: Modern klasszikusok - Spinoza

Zemplén Gábor: Az isteni Newton Izsák

Kontler László: Locke értekezése a polgári kormányzatról: egy megfontolt felforgató

Pete Krisztián: George Berkeley: immaterializmussal a józan észért

Demeter Tamás: Hume tudománytörténeti jelentősége

Horkay Hörcher Ferenc: Edmund Burke és a magyarországi rendszerváltás

Lendvai L. Ferenc: Fichte

Rózsa Erzsébet: Hegel Európáról

Szelényi Iván: Marx útja a kritikai kritikától a tudományos marxizmusig

Pete Krisztián "John Stuart Mill társadalomjobbító motivációi: önérdek és együttérzés" című tanulmánya Mill korai kríziséről és utilitarista elköteleződésének kialakulásáról, valamint a hozzá tartozó forrásmunka fordítása (John Stuart Mill Önéletrajzának vonatkozó fejezete) a MŰHELY 2019/3-as számában jelent meg.

Tuboly Ádám Tamás elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-emléklapját, melyet a Bolyai-Kuratórium a kiemelkedő szakmai minősítést elérő, végzett ösztöndíjasainak adományoz.

A L'Harmattan Kiadó "Cogito Könyvek" sorozatában jelent meg

Tuboly Ádám Tamás
Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika

című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.

Zuh Deodáth "Megoldások problémák nélkül" című tanulmánya a filmművészet médiumspecifikus elméleteiről és annak kritikusairól a Korunk 2019/6-os számában jelent meg.