Híreink

Kutatócsoportunk három tagja vesz részt a 2018. október 16-18-án megrendezendésre kerülő "Témaválasztási dilemmák a 21. századi filozófiában" című konferencián. Előadásaik:

október 16.:

Zemplén Gábor: Tudománykép és filozófiakép: 20 év változásai
Demeter Tamás: Külső és belső bajainkról

október 18.:

Zuh Deodáth: Harc az elitizmus ellen, harc az elitizmusért

A konferencia helyszíne: Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Dankó u. 11., Kline terem.

Kutatócsoportunk szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt

Szociologizáló hagyományok a zeneesztétikában

című konferenciájára.

Program:

Szeptember 25.

15:00 - 15:30 - Frank Tibor: Az európai zenei szalon mint politika

15:30 - 16:10 - Fehér Anikó: "A dolog maga...": Pernye András és a dunántúli blues

Kávészünet

16:30 - 17:10 - Ignácz Ádám: Szovjet-magyar zenetudományi kölcsönhatások az ötvenes-hatvanas években

17:10 - 17:50 - Windhager Ákos: A megszakított hagyomány szerepe az értelmezésben - avagy miért nem értjük Kodály Szinfóniáját?

17:50 - 18:30 - Demeter Tamás: Bartók és jazz

A rendezvény helyszíne: MTA BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., TTI Tanácsterem, B. 5. 33.
A rendezvény időpontja: 2018. szeptember 25.

Pete Krisztián ""Semmi sem árul el többet egy ember életéről, mint a halálának módja" - David Hume élete és halála" című tanulmánya David Hume halálnak morálfilozófiai jelnetőségéről és Adam Smith ebben játszott szerepéről, valamint a hozzá tartozó forrásmunka fordítása ("Adam Smith LL. D: levele a nemes William Strahanhez") a MŰHELY 2018/4-es számában jelent meg.

Kutatócsoportunk tagja, Zuh Deodáth elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészeti Ösztöndíját. Kutatási tervének címe: A művészettörténetírás elméletigénye.

Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg

Sivadó Ákos
A megértés mestersége

című kötete. A könyv célja, hogy a társadalomtudományok módszertanának filozófiai megalapozásával kapcsolatban történeti kontextusba helyezzen és az analitikus filozófia módszereinek segítségével elemezzen két, a megértő társadalomtudományi hagyományba (Verstehen) tartozó tudománymetodológiai koncepciót. A vizsgált elméletek: Max Weber alapvetően értelemtulajdonításra, valamint Peter Winch alapvetően szabálykövetésre támaszkodó megértéskoncepciói. A könyv fő tézise, hogy a két, a 20. századi társadalomtudomány-elméletre rendkívül jelentős hatást gyakoroló megértésmodell számos különbözősége ellenére közelebb áll egymáshoz, mint ahogyan azt a másodirodalom (Winch esetében pedig a szerző maga is) feltételezi – a társadalmi fajták (social kinds) analitikus filozófiai kategóriájának segítségével pedig mindkét elmélet erényei elősegíthetik a társadalomtudományos megértés filozófiai megalapozását.