Híreink

Kedves Kollégák!

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja

várja az érdeklődők jelentkezését alábbi rendezvényére:

Konferencia Max Weber halálának 100. évfordulója alkalmából

Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6.

Időpont: 2020. január 30-31.

Max Weber a szociológia „alapító atyái” közé tartozik, de életműve általában a társadalomtudományos gondolkodás történetében is megkerülhetetlen. Weber munkássága kiterjedt többek között a társadalomtudományok módszertani sajátosságának elméleti megalapozására („Objektivitás” és „Értékmentesség”-tanulmányok, A megértő szociológia néhány kategóriájáról), vallási jelenségek gazdasági-szociológiai szempontú vizsgálatára (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Világvallások gazdasági etikája), a társadalomtudományok alapvető kategóriáinak vizsgálatára (gazdaságtörténeti tanulmányok, Gazdaság és társadalom), valamint a tudós és a politikus társadalmi szerepének leírására és értékelésére (A tudomány mint hivatás, A politika mint hivatás).

A halálának 100. évfordulója alkalmából szerveződő konferencia ezt a gazdag és változatos életművet állítja a középpontba. Meggyőződésünk, hogy Weber szociológiát, filozófiát, közgazdaságtant, történelem- és jogtudományt egyaránt felölelő életműve a jelenkor társadalomtudományos elmélete és gyakorlata számára továbbra is releváns, s reménykedünk, hogy a weberi meglátások újragondolása új dialógusokat teremthet e diszciplínák kortárs képviselői között.

Meghívott előadók:
Erdélyi Ágnes
Molnár Attila Károly
Somlai Péter
Szelényi Iván
Szepessy Péter
Szűcs Zoltán Gábor
Takó Ferenc
Tőzsér János

Jelentkezni lehet cím és rövid (legfeljebb 1000 leütés) összefoglaló beküldésével 2019. november 15–ig az alábbi címen:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Megjelent a Korunk folyóirat 2019. augusztusi száma, benne egy, Demeter Tamás által szerkesztett tanulmányblokkal. A számban a következő írások olvashatók:

Farkas Katalin: Descartes és az emberi elme természete

Pavlovits Tamás: Modern klasszikusok - Spinoza

Zemplén Gábor: Az isteni Newton Izsák

Kontler László: Locke értekezése a polgári kormányzatról: egy megfontolt felforgató

Pete Krisztián: George Berkeley: immaterializmussal a józan észért

Demeter Tamás: Hume tudománytörténeti jelentősége

Horkay Hörcher Ferenc: Edmund Burke és a magyarországi rendszerváltás

Lendvai L. Ferenc: Fichte

Rózsa Erzsébet: Hegel Európáról

Szelényi Iván: Marx útja a kritikai kritikától a tudományos marxizmusig

Tuboly Ádám Tamás elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-emléklapját, melyet a Bolyai-Kuratórium a kiemelkedő szakmai minősítést elérő, végzett ösztöndíjasainak adományoz.

A L'Harmattan Kiadó "Cogito Könyvek" sorozatában jelent meg

Tuboly Ádám Tamás
Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika

című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.