Híreink

Demeter Tamás "A filozófiai kánonképzés lehetőségei", Zuh Deodáth pedig "Ki olvas ma Hauser Arnoldot? A félrecsúszott recepció problémája" címmel tart előadást a 2019. november 29-én a BTK Filozófiai Intézetében megrendezésre kerülő Ki a jelentős magyar filozófus? Relevanciakritériumok és kánonalkotás a 19-20. századi magyar filozófia történetírásában című konferencián.

Demeter Tamás "Az elméletellenesség nyomorúsága", Sivadó Ákos pedig "Bízzunk-e azokban, akik a bizalmunkat mérik? A fogalmi tisztaság szerepe az empirikus társadalomkutatásban" címmel tart előadást a 2019. november 21-22-én a Wesley János Lelkészképző Főiskolán megrendezésre kerülő Filozófia és szociológia című konferencián.

Zuh Deodáth 2019. október 29-én előadást tart a Szabó Dezső helye a magyar kultúrában című konferencián "Az elsodort építészet. Szabó Dezső a magyaros építészetről az első világháború utáni eszmetörténet kontextusában" címmel.

Az előadás arra keresi a választ, hogy Szabó Dezső műve hogyan válik érthetőbbé abban a kontextusban, amelyet a magyaros/nemzeti építészetről szóló viták jelölnek ki, és amelyben – a dokumentumok tanúsága szerint – bár egy pillanatig sem vett részt, mégis többször előkerült a neve, vagy legalábbis méltatták azt a szellemiséget, amelyet képviselt. A szakirodalom olvastán az a furcsa érzésünk támad, hogy bizonyos kérdések tekintetében az építészettörténet és az építészet eszmetörténete inkább volt érzékeny bizonyos általános szellemi törekvések és Szabó eszmerendszere közötti párhuzamok megvonására, mint Szabó monográfusai vagy akár a korabeli magyaros stílus művészettörténészei. Ha megnézzük, hogy az építészek bizonyos csoportjai mit hiányoltak a magyaros építészeti próbálkozásokból, Szabó világlátásának is egy fontos elemét rekonstruálhatjuk: a fogalmi absztrakció érvényességi területén való túlterjeszkedésének - mondják kortársai - ugyanúgy nincs helye egy új nemzeti építészetben, mint ahogy nagyon is szükségeltetik hozzá a művész világos feje és a problémák kritistálytszta belása, a látszatroblémák kiküszöbölése. Az új építészet, a Budapest-falu és a művésznevelés új útjai tekintetében Szabó – nem meglepően – hasonlóan gondolkodott. Az előadásban elsősorban a Toroczkai-Wigand Edével való párhuzamokra térek, de érintek egy nem lényegtelen kérdést. Miközben a II. világháború előtt igen széles egyetértés uralkodott abban, hogy "magyar" építészetet csak a magyar kultúrkörben felmerülő igények regisztrálásával és követésével, illetve az élő hagyományokból való inspiráció révén lehet létrehozni, abban már koránt sem volt egyetértés, hogy ez milyen és mekkora teret adjon a népi hagyományoknak. Ez a gondolat mégsem vezetett a megszokott értelemben vett népi-urbánus vitához. A hagyományos és a modern közötti ellentét látszólag kibékíthető volt, de csak addig, ameddig a túlburjánzó fogalmi absztrakciók ellen küzdő, világos fejű gondolkodás szószólói is diskurzusképesek maradtak.

Kedves Kollégák!

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja

várja az érdeklődők jelentkezését alábbi rendezvényére:

Konferencia Max Weber halálának 100. évfordulója alkalmából

Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6.

Időpont: 2020. január 30-31.

Max Weber a szociológia „alapító atyái” közé tartozik, de életműve általában a társadalomtudományos gondolkodás történetében is megkerülhetetlen. Weber munkássága kiterjedt többek között a társadalomtudományok módszertani sajátosságának elméleti megalapozására („Objektivitás” és „Értékmentesség”-tanulmányok, A megértő szociológia néhány kategóriájáról), vallási jelenségek gazdasági-szociológiai szempontú vizsgálatára (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Világvallások gazdasági etikája), a társadalomtudományok alapvető kategóriáinak vizsgálatára (gazdaságtörténeti tanulmányok, Gazdaság és társadalom), valamint a tudós és a politikus társadalmi szerepének leírására és értékelésére (A tudomány mint hivatás, A politika mint hivatás).

A halálának 100. évfordulója alkalmából szerveződő konferencia ezt a gazdag és változatos életművet állítja a középpontba. Meggyőződésünk, hogy Weber szociológiát, filozófiát, közgazdaságtant, történelem- és jogtudományt egyaránt felölelő életműve a jelenkor társadalomtudományos elmélete és gyakorlata számára továbbra is releváns, s reménykedünk, hogy a weberi meglátások újragondolása új dialógusokat teremthet e diszciplínák kortárs képviselői között.

Meghívott előadók:
Erdélyi Ágnes
Molnár Attila Károly
Somlai Péter
Szelényi Iván
Szepessy Péter
Szűcs Zoltán Gábor
Takó Ferenc
Tőzsér János

Jelentkezni lehet cím és rövid (legfeljebb 1000 leütés) összefoglaló beküldésével 2019. november 15–ig az alábbi címen:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.