Bernáth László - Kocsis László: Az igazság pillanatai?

A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg

Bernáth László és Kocsis László
szerkesztésében
Az igazság pillanatai?
Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra

című kötet. Tőzsér János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, Az igazság pillanatai (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: szkeptikussá kell válnunk.

Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.

„A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”

Tartalomjegyzék:

I. Miért nem episztemikus vállalkozás a filozófia?

Demeter Tamás: A filozófia nem episztemikus vállalkozás

Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe

II. Lehet-e mégis episztemikus vállalkozás a filozófia?

Herpai Csaba Sándor: Episztemikus vállalkozások

Kocsis László: Filozófia konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?

Gyarmathy Ákos: Szóba hozható-e az externalista episztemológia a metafilozófiában?

Sutyák Tibor: Tizenkét dühös megjegyzés Tőzsér János Az igazság pillanatai című könyvéről

Barcsi Tamás: Filozófia, önmegismerés, terápia

III. Öncáfoló-e metaszkepticizmus?

Márton Miklós: Miért lehetünk meta-metaszkeptikusok? A disszenzusból vett érv kritikája

Szabó L. Imre: Egy szkeptikus paradoxonjai

Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállakozások és metafilozófiai szkepszis

Pöntör Jenő: Lehet-e a priori módon érvelni a tézis mellett, hogy nem tudunk a priori semmit?

IV. Hogyan (ne) legyünk szkeptikusok?

Lautner Péter: A filozófia mint episztemikus vállalkozás. A szkeptikus diagnózis

Schmal Dániel: Taktikus kétely

Paár Tamás: Szerénytelen mihasznák – avagy maradok antiszkeptikus, kétségekkel

V. Dönthet-e a filozófus?

Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke

Bernáth László: A döntés pillanatai

VI. Mit tartogat a jövő a filozófia számára?

Komlósi Andrea: Egyet nem értés és episztemikus kockázat

Eszes Boldizsár: Nagy kérdések, nagy képek, nagy adatok. Az igazságról és a filozófiáról a tudományok korában

VII. Hogyan gondoljuk tovább a metaszkepticizmust?

Bekő Éva: Metafizikai igazságok és a szenvedés megszűnése: az ind filozófia mint episztemikus vállalkozás és mint terápia

Gébert Judit: Sikeres-e a közgazdaságtan?

Szolcsányi Tibor: Metafilozófiai szkepticizmus és a filozófiai módszertani önreflexió

Dombrovszki Áron: A metafilozófiától a tudománypolitikáig

VIII. Válaszok a tanulmányokra

Tőzsér János: Két év "távlatából"