Rendezvények

Kutatócsoportunk szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a

Max Weber halálának 100. évfordulója alkalmából

megrendezésre kerülő konferenciájára.

Program:

Január 30.:

10:00-11:00: Molnár Attila Károly: A karizmatikus politikus és története

11:00-11:30: kávészünet

11:30-12:30: Tóth András: A karizmatikus legitimitás Max Webernél és Guglielmo Ferreronál

12:30-13:30: ebédszünet

13:30-14:30: Szűcs Zoltán Gábor: A weberi felelősségetika a kortárs realista politikaelmélet fényében

14:30-15:30: Hörcher Ferenc: A város európai ideáltípusa Webernél

15:30-16:00: kávészünet

16:00-17:00: Szepessy Péter: Etikai racionalizmus és Szent Ágoston kegyelemtana

17:00-18:00: Kiss Endre: Ferdinand Tönnies és a korai társadalomtudományok problematikája


Január 31.:

10:00-11:00: Windhager Ákos: A karizmatikus művészeti irányítás hagyományai Magyarországon

11:00-11:30: kávészünet

11:30-12:30: Takó Ferenc: Az "ügy" a történelemben

12:30-14:00: ebédszünet

14:00-15:00: Heidl Sára és Máté-Tóth András: Weber és a vallás racionális státusa Adair-Toteff, Joas és Habermas recepciójának tükrében

15:00-15:30: kávészünet

15:30-16:30: Paizs Melinda Adrienn: Különbségek a protestánsok és katolikusok értékpreferenciáiban Weber Protestáns etikájának tükrében

16:30-17:00: kávészünet

17:00-18:00: Tőzsér János: A filozófus mint katedra-zsoldos

A rendezvény helyszíne: PTE BTK-TTK Kari Tanácsterem, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
A rendezvény időpontja: 2020 január 30-31.

Demeter Tamás "A filozófiai kánonképzés lehetőségei", Zuh Deodáth pedig "Ki olvas ma Hauser Arnoldot? A félrecsúszott recepció problémája" címmel tart előadást a 2019. november 29-én a BTK Filozófiai Intézetében megrendezésre kerülő Ki a jelentős magyar filozófus? Relevanciakritériumok és kánonalkotás a 19-20. századi magyar filozófia történetírásában című konferencián.

Demeter Tamás "Az elméletellenesség nyomorúsága", Sivadó Ákos pedig "Bízzunk-e azokban, akik a bizalmunkat mérik? A fogalmi tisztaság szerepe az empirikus társadalomkutatásban" címmel tart előadást a 2019. november 21-22-én a Wesley János Lelkészképző Főiskolán megrendezésre kerülő Filozófia és szociológia című konferencián.

Zuh Deodáth 2019. október 29-én előadást tart a Szabó Dezső helye a magyar kultúrában című konferencián "Az elsodort építészet. Szabó Dezső a magyaros építészetről az első világháború utáni eszmetörténet kontextusában" címmel.

Az előadás arra keresi a választ, hogy Szabó Dezső műve hogyan válik érthetőbbé abban a kontextusban, amelyet a magyaros/nemzeti építészetről szóló viták jelölnek ki, és amelyben – a dokumentumok tanúsága szerint – bár egy pillanatig sem vett részt, mégis többször előkerült a neve, vagy legalábbis méltatták azt a szellemiséget, amelyet képviselt. A szakirodalom olvastán az a furcsa érzésünk támad, hogy bizonyos kérdések tekintetében az építészettörténet és az építészet eszmetörténete inkább volt érzékeny bizonyos általános szellemi törekvések és Szabó eszmerendszere közötti párhuzamok megvonására, mint Szabó monográfusai vagy akár a korabeli magyaros stílus művészettörténészei. Ha megnézzük, hogy az építészek bizonyos csoportjai mit hiányoltak a magyaros építészeti próbálkozásokból, Szabó világlátásának is egy fontos elemét rekonstruálhatjuk: a fogalmi absztrakció érvényességi területén való túlterjeszkedésének - mondják kortársai - ugyanúgy nincs helye egy új nemzeti építészetben, mint ahogy nagyon is szükségeltetik hozzá a művész világos feje és a problémák kritistálytszta belása, a látszatroblémák kiküszöbölése. Az új építészet, a Budapest-falu és a művésznevelés új útjai tekintetében Szabó – nem meglepően – hasonlóan gondolkodott. Az előadásban elsősorban a Toroczkai-Wigand Edével való párhuzamokra térek, de érintek egy nem lényegtelen kérdést. Miközben a II. világháború előtt igen széles egyetértés uralkodott abban, hogy "magyar" építészetet csak a magyar kultúrkörben felmerülő igények regisztrálásával és követésével, illetve az élő hagyományokból való inspiráció révén lehet létrehozni, abban már koránt sem volt egyetértés, hogy ez milyen és mekkora teret adjon a népi hagyományoknak. Ez a gondolat mégsem vezetett a megszokott értelemben vett népi-urbánus vitához. A hagyományos és a modern közötti ellentét látszólag kibékíthető volt, de csak addig, ameddig a túlburjánzó fogalmi absztrakciók ellen küzdő, világos fejű gondolkodás szószólói is diskurzusképesek maradtak.

Kutatócsoportunk szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt

Szociologizáló hagyományok a magyar építészetelméletben

című konferenciájára.

Program:

Szeptember 12.

10:00 - Moravánszky Ákos: A művészet mint szociális munka. Vágó József és a Werkbund tipizáló vitája

11:00 - Kávészünet

11:10 - Ordasi Zsuzsanna: "Az a fő originalitásom, hogy nem keresek originalitást." Vágó József római tapasztalatai

12:00 - Zuh Deodáth: Az építészet nem a természetet, hanem a társadalmat utánozza. Vágó József szociologizáló építészetelméletének rekonstrukciója

12:50 - Ebédszünet

13:20 - Brunner Attila: Lechnerek és hullámelméletek. Lechner Ödön recepciójának egy korai fejezete és Lechner Tibor történelemfilozófiája

14:10 - Jász Borbála: Társadalmi felelősségvállalás Ligeti Pál építészetelméletében

15:00 - Kávészünet

15:10 - 16:10 - Tamáska Máté: A kortárs (német) építészetszociológia. Elméletek és módszerek

Szeptember 13.

10:00 - Klein Rudolf: Az építészet mint párbeszéd

11:00 - Kávészünet

11:10 - Wesselényi-Garai Andor: Az organikus építészet nullfoka. Kortárs magyar öko-regionalista építészet Erdélyben

12:00 - Ebédszünet

13:30 - Haba Péter: "Társadalmi szinten jelentkező realitás" - a Szalagház-vita szociologizáló irányai

14:10 - Babos Annamária: Építő- és lakóközösségek hagyományainak összefüggései a co-housing modell hazai megvalósításával

15:00 - 15:50 - Berta-Szénási Panna: Falusi iskolaépítészet-koncepciók

A rendezvény helyszíne: MTA BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B.7.16.

A rendezvény időpontja: 2019. szeptember 12-13.

A konferencia partnere a TérTár Kutatóműhely.

Szervezők:
Demeter Tamás
Jász Borbála
Zuh Deodáth