A Magyar Művészet folyóirat 2020/3-as számában jelent meg Zuh Deodáth "Párhuzamos műcsarnokok" című tanulmánya, amely két, 1920 utáni műcsarnoképítés kapcsán fejti ki a műcsarnok mint múzeumi kiállítóhely fogalmát, illetve az ezzel kapcsolatos tévértelmezéseket. A tanulmány célja az, hogy az 1920-al kezdődő impériumváltások eszmetörténetének nem kielégítő koncepcióit korrigálja.
A Korunk 2020/7-es számában megjelent Zuh Deodáth kollégánk "Vizuális kultúra. Egy definíció és egy definíció története" című művészetfilozófiai tanulmánya. A cikk kísérletet tesz a vizuális kultúra fogalmának definíciójára és arra, hogy ezt az eddigi definíciós kísérletekkel állítsa párhuzamba. Az új értelmezés szerint vizuális kultúra ott jön létre, ahol adott körülmények között a vizuális eszközök adják bizonyos információk átadásának egyetlen adekvát formáját.
Zemplén Gábor "Lélek a tartályban: bonyolult rendszerek és modellezési hagyományok genetikus pszicho-patológiája" című tanulmánya a Pléh Csaba, Mészáros Judit és Csépe Valéria által szerkesztett A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet című kötetben jelent meg (Gondolat Kiadó, Budapest, 2019). A pszichológia autonómmá vált tudományként, de valóban autonóm? A tanulmány a ’történeti episztemológia’ recens hagyományához kapcsolódva módszertantörténeti fókusszal vizsgál felfedezési és igazolási gyakorlatokat. Newtonhoz visszanyúlva bemutatja a természettudományok legsikeresebb modellezési hagyományát (a mechanizálást) és az innovatív tudomány bizonyos nyelvhasználati eszközeit (mint a neologizmusok használata vagy a többértelműség), ami a sikeres tudomány olyan mai szerzőinél is megjelenik, mint Dawkins, Sperber vagy Cosmides és Tooby. A tudományos világképünkre is ható szerzők ’felfedezéseit’ (csalásdetektor, érvelési kütyü), valamint Robert Rosent követve az ún. ’mendeli modellezés’ problémáját vizsgálja a tanulmány, amely kimutatja: a modern tudomány kezdetétől megfigyelhető produktív metafizikai barbarizmus a pszichológiában is tetten érhető bizonyos kurrens kognitív és evolúciós modellezési hagyományokban.
Demeter Tamás "Az állam két illiberális koncepciója: Szekfű és Lukács 1920-ban" című tanulmánya az Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett Ezer éve Európa közepén: A magyar állam életrajza című kötetben jelent meg (Budapest: MCC - Tihanyi Alapítvány, 2019).
Pete Krisztián "John Stuart Mill társadalomjobbító motivációi: önérdek és együttérzés" című tanulmánya Mill korai kríziséről és utilitarista elköteleződésének kialakulásáról, valamint a hozzá tartozó forrásmunka fordítása (John Stuart Mill Önéletrajzának vonatkozó fejezete) a MŰHELY 2019/3-as számában jelent meg.
