Könyv

Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg

Zuh Deodáth
Jovián

című monográfiája és művészeti albuma. A kötet Jovián György festészeti munkásságán keresztül szemlélteti a festészet elméletének egy módszertani individualista értelmezését. Jovián munkássága stiláris kategóriák és bevett irányzatok ismertetése révén igen kevéssé, az egyes műalkotások létrehozásának körülményeit, az azokban felvállalt feladatokat vizsgálva annál inkább megközelíthető. Ezen túl a monográfia több művészetszociológiai elemzésen keresztül mutatja be, hogy hogyan válik érthetőbbé a festészet mint egy olyan alkotó tevékenységforma, amely egy rendkívül egyszerűnek látszó feladatot a lehető legbonyolultabb módon tud csak megoldani. Zuh tehát arra keresi a választ, hogy hogyan érthető meg egy "egyszerű mesterség bonyolult természete". llletve arra, hogy milyen értékek összefüggése révén tudunk egy művészetszociológiai szempontból ízig-vérig mai festményt elsősorban egy tágabb festészeti hagyomány folytatójaként érteni. A kötetet művészeti adattár és angol nyelvű rezümé egészíti ki.

A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg

Bernáth László és Kocsis László
szerkesztésében
Az igazság pillanatai?
Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra

című kötet. Tőzsér János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, Az igazság pillanatai (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: szkeptikussá kell válnunk.

Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.

„A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”

Tartalomjegyzék:

I. Miért nem episztemikus vállalkozás a filozófia?

Demeter Tamás: A filozófia nem episztemikus vállalkozás

Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe

II. Lehet-e mégis episztemikus vállalkozás a filozófia?

Herpai Csaba Sándor: Episztemikus vállalkozások

Kocsis László: Filozófia konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?

Gyarmathy Ákos: Szóba hozható-e az externalista episztemológia a metafilozófiában?

Sutyák Tibor: Tizenkét dühös megjegyzés Tőzsér János Az igazság pillanatai című könyvéről

Barcsi Tamás: Filozófia, önmegismerés, terápia

III. Öncáfoló-e metaszkepticizmus?

Márton Miklós: Miért lehetünk meta-metaszkeptikusok? A disszenzusból vett érv kritikája

Szabó L. Imre: Egy szkeptikus paradoxonjai

Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállakozások és metafilozófiai szkepszis

Pöntör Jenő: Lehet-e a priori módon érvelni a tézis mellett, hogy nem tudunk a priori semmit?

IV. Hogyan (ne) legyünk szkeptikusok?

Lautner Péter: A filozófia mint episztemikus vállalkozás. A szkeptikus diagnózis

Schmal Dániel: Taktikus kétely

Paár Tamás: Szerénytelen mihasznák – avagy maradok antiszkeptikus, kétségekkel

V. Dönthet-e a filozófus?

Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke

Bernáth László: A döntés pillanatai

VI. Mit tartogat a jövő a filozófia számára?

Komlósi Andrea: Egyet nem értés és episztemikus kockázat

Eszes Boldizsár: Nagy kérdések, nagy képek, nagy adatok. Az igazságról és a filozófiáról a tudományok korában

VII. Hogyan gondoljuk tovább a metaszkepticizmust?

Bekő Éva: Metafizikai igazságok és a szenvedés megszűnése: az ind filozófia mint episztemikus vállalkozás és mint terápia

Gébert Judit: Sikeres-e a közgazdaságtan?

Szolcsányi Tibor: Metafilozófiai szkepticizmus és a filozófiai módszertani önreflexió

Dombrovszki Áron: A metafilozófiától a tudománypolitikáig

VIII. Válaszok a tanulmányokra

Tőzsér János: Két év "távlatából"

Zemplén Gábor és Dajka István szerkesztésében jelent meg a Meggyőzéstechnika című kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A L'Harmattan Kiadó "Cogito Könyvek" sorozatában jelent meg

Tuboly Ádám Tamás
Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika

című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.