Könyv

A L'Harmattan Kiadó "Cogito Könyvek" sorozatában jelent meg

Tuboly Ádám Tamás
Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika

című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.

Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg

Sivadó Ákos
A megértés mestersége

című kötete. A könyv célja, hogy a társadalomtudományok módszertanának filozófiai megalapozásával kapcsolatban történeti kontextusba helyezzen és az analitikus filozófia módszereinek segítségével elemezzen két, a megértő társadalomtudományi hagyományba (Verstehen) tartozó tudománymetodológiai koncepciót. A vizsgált elméletek: Max Weber alapvetően értelemtulajdonításra, valamint Peter Winch alapvetően szabálykövetésre támaszkodó megértéskoncepciói. A könyv fő tézise, hogy a két, a 20. századi társadalomtudomány-elméletre rendkívül jelentős hatást gyakoroló megértésmodell számos különbözősége ellenére közelebb áll egymáshoz, mint ahogyan azt a másodirodalom (Winch esetében pedig a szerző maga is) feltételezi – a társadalmi fajták (social kinds) analitikus filozófiai kategóriájának segítségével pedig mindkét elmélet erényei elősegíthetik a társadalomtudományos megértés filozófiai megalapozását.

Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg

Tuboly Ádám Tamás
Egység és tolerancia. A logikai empirizmus tudományos világfelfogása

című kötete. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést az úgynevezett logikai empirizmusba, vagy ahogy még olykor nevezik, logikai pozitivizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.

A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában jelent meg

Demeter Tamás
A társadalom zenei képe

című kötete. A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így mutatja meg, hogy miként kapcsolódnak a zeneesztétikai problémák koruk általános filozófiai problematikájához. A kötetről ide kattintva olvashatók további információk.