Publikációk

Fazekas Péter, Gyenis Balázs, Hofer-Szabó Gábor és Kertész Gergely tanulmánya

2022-03-16T09:14:50+00:00

Fazekas, Péter & Gyenis, Balázs & Hofer-Szabó, Gábor & Kertész, Gergely (2021): Okság: egy dinamikus rendszereken alapuló megközelítés. Magyar Filozófiai Szemle 2021/1

Nemes László és Kertész Gergely tanulmánya

2022-03-16T09:14:14+00:00

Nemes László & Kertész Gergely (2021): Az organizmus a bioetikában: filozófiai és tudományos megfontolások. Magyar Filozófiai Szemle 2021/2

Kertész Gergely tanulmánya

2022-03-16T09:13:53+00:00

Kertész Gergely (2022): Amit minden élőlény megtesz magáért. Qubit. (ismeretterjesztő) 2022 február

Hartl Péter tanulmánya

2022-03-16T09:03:41+00:00

Ironikus ateista volt-e Hume?, Magyar Filozófiai Szemle, 2021 / 3, 163-181. o.

Demeter Tamás tanulmánya

2021-07-05T09:15:40+00:00

A Korunk c. folyóirat 2021/5-ös száma közölte Demeter Tamás "A magyar tudásszociológia-vita" című tanulmányát.

Zuh Deodáth tanulmánya

2021-07-02T08:53:05+00:00

A Magyar Művészet folyóirat 2020/3-as számában jelent meg Zuh Deodáth "Párhuzamos műcsarnokok" című tanulmánya, amely két, 1920 utáni műcsarnoképítés kapcsán fejti ki a műcsarnok mint múzeumi kiállítóhely fogalmát, illetve az ezzel kapcsolatos tévértelmezéseket. A tanulmány célja az, hogy az 1920-al kezdődő impériumváltások eszmetörténetének nem kielégítő koncepcióit korrigálja.

Zuh Deodáth tanulmánya

2021-07-02T08:33:10+00:00

A Korunk 2020/7-es számában megjelent Zuh Deodáth kollégánk "Vizuális kultúra. Egy definíció és egy definíció története" című művészetfilozófiai tanulmánya. A cikk kísérletet tesz a vizuális kultúra fogalmának definíciójára és arra, hogy ezt az eddigi definíciós kísérletekkel állítsa párhuzamba. Az új értelmezés szerint vizuális kultúra ott jön létre, ahol adott körülmények között a vizuális eszközök adják bizonyos információk átadásának egyetlen adekvát formáját.

Zemplén Gábor tanulmánya

2021-07-05T12:29:48+00:00

Zemplén Gábor "Lélek a tartályban: bonyolult rendszerek és modellezési hagyományok genetikus pszicho-patológiája" című tanulmánya a Pléh Csaba, Mészáros Judit és Csépe Valéria által szerkesztett A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet című kötetben jelent meg (Gondolat Kiadó, Budapest, 2019). A pszichológia autonómmá vált tudományként, de valóban autonóm? A tanulmány a ’történeti episztemológia’ recens hagyományához kapcsolódva módszertantörténeti fókusszal vizsgál felfedezési és igazolási gyakorlatokat. Newtonhoz visszanyúlva bemutatja a természettudományok legsikeresebb modellezési hagyományát (a mechanizálást) és az innovatív tudomány bizonyos nyelvhasználati eszközeit (mint a neologizmusok használata vagy a többértelműség), ami a sikeres tudomány olyan mai szerzőinél is megjelenik, mint Dawkins, Sperber vagy Cosmides és Tooby. A tudományos világképünkre is ható szerzők ’felfedezéseit’ (csalásdetektor, érvelési kütyü), valamint Robert Rosent követve az ún. ’mendeli modellezés’ problémáját vizsgálja a tanulmány, amely kimutatja: a modern tudomány kezdetétől megfigyelhető produktív metafizikai barbarizmus a pszichológiában is tetten érhető bizonyos kurrens kognitív és evolúciós modellezési hagyományokban.

Demeter Tamás tanulmánya

2019-10-21T08:38:47+00:00

Demeter Tamás "Az állam két illiberális koncepciója: Szekfű és Lukács 1920-ban" című tanulmánya az Orbán Balázs és Szalai Zoltán által szerkesztett Ezer éve Európa közepén: A magyar állam életrajza című kötetben jelent meg (Budapest: MCC - Tihanyi Alapítvány, 2019).

Pete Krisztián tanulmánya

2021-07-04T22:20:33+00:00

Pete Krisztián "John Stuart Mill társadalomjobbító motivációi: önérdek és együttérzés" című tanulmánya Mill korai kríziséről és utilitarista elköteleződésének kialakulásáról, valamint a hozzá tartozó forrásmunka fordítása (John Stuart Mill Önéletrajzának vonatkozó fejezete) a MŰHELY 2019/3-as számában jelent meg.

Zuh Deodáth tanulmánya

2019-05-28T12:33:19+00:00

Zuh Deodáth "Megoldások problémák nélkül" című tanulmánya a filmművészet médiumspecifikus elméleteiről és annak kritikusairól a Korunk 2019/6-os számában jelent meg.

Zuh Deodáth tanulmánya

2021-07-02T08:46:38+00:00

A Magyar Filozófia Szemle 2019/1-es számában, A magyar filozófia történetei című konferencia anyagai között jelent meg Zuh Deodáth "A művészettörténet mint az elméletalkotás motorja. Semper, Riegl, Lukács" című tanulmánya. Ennek tétje, hogy bemutassa, hogy a 19. század második felétől hogyan vált a művészettörténetírás elméleti alapjairól való értekezés a filozófiai elméletalkotás egyik műfajává és ez hogyan tükröződik vissza a Vasárnapi Kör tagjainál. A cikk a művészetakarás sokszor homályos fogalmát is igyekszik tisztázni.

Zuh Deodáth tanulmánya

2018-12-25T18:01:15+00:00

A Magyar Filozófiai Szemle 2018/2. számában hamarosan megjelenik Zuh Deodáth "A pozitivista szociológia kritikája és a Szellemi Tudományok Szabad Iskolája. A tertium datur elv eredete" című tanulmánya. A tanulmány bevezetője és bibliográfiája itt tekinthető meg.

Pete Krisztián tanulmánya

2021-07-04T22:28:48+00:00

Pete Krisztián ""Semmi sem árul el többet egy ember életéről, mint a halálának módja" - David Hume élete és halála" című tanulmánya David Hume halálnak morálfilozófiai jelnetőségéről és Adam Smith ebben játszott szerepéről, valamint a hozzá tartozó forrásmunka fordítása ("Adam Smith LL. D: levele a nemes William Strahanhez") a MŰHELY 2018/4-es számában jelent meg.