<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<!-- generator="Joomla! - Open Source Content Management" -->
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom"  xml:lang="hu-hu">
	<title type="text">Publikációk</title>
	<subtitle type="text"></subtitle>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu"/>
	<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv.feed</id>
	<updated>2026-10-22T10:30:16+00:00</updated>
	<author>
		<name>MTA BTK FI Lendület-kutatócsoport</name>
	</author>
	<generator uri="https://www.joomla.org">Joomla! - Open Source Content Management</generator>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv.feed?type=atom"/>
	<entry>
		<title>Zuh Deodáth: Jovián</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zuh-deodath-jovian.html"/>
		<published>2021-08-31T12:55:14+00:00</published>
		<updated>2021-08-31T12:55:14+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zuh-deodath-jovian.html</id>
		<author>
			<name>Molnár Emese</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Zuh Deodáth &lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;em&gt;&lt;a href=&quot;https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/jovian&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;Jovián&lt;/a&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című monográfiája és művészeti albuma. A kötet Jovián György festészeti munkásságán keresztül szemlélteti a festészet elméletének egy módszertani individualista értelmezését. Jovián munkássága stiláris kategóriák és bevett irányzatok ismertetése révén igen kevéssé, az egyes műalkotások létrehozásának körülményeit, az azokban felvállalt feladatokat vizsgálva annál inkább megközelíthető. Ezen túl a monográfia több művészetszociológiai elemzésen keresztül mutatja be, hogy hogyan válik érthetőbbé a festészet mint egy olyan alkotó tevékenységforma, amely egy rendkívül egyszerűnek látszó feladatot a lehető legbonyolultabb módon tud csak megoldani. Zuh tehát arra keresi a választ, hogy hogyan érthető meg egy &quot;egyszerű mesterség bonyolult természete&quot;. llletve arra, hogy milyen értékek összefüggése révén tudunk egy művészetszociológiai szempontból ízig-vérig mai festményt elsősorban egy tágabb festészeti hagyomány folytatójaként érteni. A kötetet művészeti adattár és angol nyelvű rezümé egészíti ki.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Zuh Deodáth &lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;em&gt;&lt;a href=&quot;https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/jovian&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;Jovián&lt;/a&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című monográfiája és művészeti albuma. A kötet Jovián György festészeti munkásságán keresztül szemlélteti a festészet elméletének egy módszertani individualista értelmezését. Jovián munkássága stiláris kategóriák és bevett irányzatok ismertetése révén igen kevéssé, az egyes műalkotások létrehozásának körülményeit, az azokban felvállalt feladatokat vizsgálva annál inkább megközelíthető. Ezen túl a monográfia több művészetszociológiai elemzésen keresztül mutatja be, hogy hogyan válik érthetőbbé a festészet mint egy olyan alkotó tevékenységforma, amely egy rendkívül egyszerűnek látszó feladatot a lehető legbonyolultabb módon tud csak megoldani. Zuh tehát arra keresi a választ, hogy hogyan érthető meg egy &quot;egyszerű mesterség bonyolult természete&quot;. llletve arra, hogy milyen értékek összefüggése révén tudunk egy művészetszociológiai szempontból ízig-vérig mai festményt elsősorban egy tágabb festészeti hagyomány folytatójaként érteni. A kötetet művészeti adattár és angol nyelvű rezümé egészíti ki.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Bernáth László - Kocsis László: Az igazság pillanatai?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/bernath-laszlo-kocsis-laszlo-az-igazsag-pillanatai.html"/>
		<published>2021-07-05T09:43:43+00:00</published>
		<updated>2021-07-05T09:43:43+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/bernath-laszlo-kocsis-laszlo-az-igazsag-pillanatai.html</id>
		<author>
			<name>Molnár Emese</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Bernáth László&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Kocsis László&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;szerkesztésében&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://kalligram.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/az-igazsag-pillanatai-2/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Az igazság pillanatai?&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://kalligram.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/az-igazsag-pillanatai-2/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötet. Tőzsér János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, &lt;em&gt;Az igazság pillanatai&lt;/em&gt; (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: &lt;em&gt;szkeptikussá&lt;/em&gt; kell válnunk.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;„A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;&quot;&gt;Tartalomjegyzék&lt;/span&gt;:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;I. Miért nem episztemikus vállalkozás a filozófia?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Demeter Tamás: A filozófia nem episztemikus vállalkozás&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;II. Lehet-e mégis episztemikus vállalkozás a filozófia?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Herpai Csaba Sándor: Episztemikus vállalkozások&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kocsis László: Filozófia konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gyarmathy Ákos: Szóba hozható-e az externalista episztemológia a metafilozófiában?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sutyák Tibor: Tizenkét dühös megjegyzés Tőzsér János &lt;em&gt;Az igazság pillanatai&lt;/em&gt; című könyvéről&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Barcsi Tamás: Filozófia, önmegismerés, terápia&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;III. Öncáfoló-e metaszkepticizmus?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Márton Miklós: Miért lehetünk meta-metaszkeptikusok? A disszenzusból vett érv kritikája&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szabó L. Imre: Egy szkeptikus paradoxonjai&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállakozások és metafilozófiai szkepszis&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pöntör Jenő: Lehet-e a priori módon érvelni a tézis mellett, hogy nem tudunk a priori semmit?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;IV. Hogyan (ne) legyünk szkeptikusok?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lautner Péter: A filozófia mint episztemikus vállalkozás. A szkeptikus diagnózis&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Schmal Dániel: Taktikus kétely&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Paár Tamás: Szerénytelen mihasznák – avagy maradok antiszkeptikus, kétségekkel&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;V. Dönthet-e a filozófus?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bernáth László: A döntés pillanatai&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VI. Mit tartogat a jövő a filozófia számára?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Komlósi Andrea: Egyet nem értés és episztemikus kockázat&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Eszes Boldizsár: Nagy kérdések, nagy képek, nagy adatok. Az igazságról és a filozófiáról a tudományok korában&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VII. Hogyan gondoljuk tovább a metaszkepticizmust?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bekő Éva: Metafizikai igazságok és a szenvedés megszűnése: az ind filozófia mint episztemikus vállalkozás és mint terápia&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gébert Judit: Sikeres-e a közgazdaságtan?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szolcsányi Tibor: Metafilozófiai szkepticizmus és a filozófiai módszertani önreflexió&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Dombrovszki Áron: A metafilozófiától a tudománypolitikáig&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VIII. Válaszok a tanulmányokra&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tőzsér János: Két év &quot;távlatából&quot;&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Bernáth László&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Kocsis László&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;szerkesztésében&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://kalligram.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/az-igazsag-pillanatai-2/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Az igazság pillanatai?&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://kalligram.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/az-igazsag-pillanatai-2/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötet. Tőzsér János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, &lt;em&gt;Az igazság pillanatai&lt;/em&gt; (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: &lt;em&gt;szkeptikussá&lt;/em&gt; kell válnunk.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;„A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;text-decoration: underline;&quot;&gt;Tartalomjegyzék&lt;/span&gt;:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;I. Miért nem episztemikus vállalkozás a filozófia?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Demeter Tamás: A filozófia nem episztemikus vállalkozás&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;II. Lehet-e mégis episztemikus vállalkozás a filozófia?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Herpai Csaba Sándor: Episztemikus vállalkozások&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kocsis László: Filozófia konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gyarmathy Ákos: Szóba hozható-e az externalista episztemológia a metafilozófiában?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sutyák Tibor: Tizenkét dühös megjegyzés Tőzsér János &lt;em&gt;Az igazság pillanatai&lt;/em&gt; című könyvéről&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Barcsi Tamás: Filozófia, önmegismerés, terápia&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;III. Öncáfoló-e metaszkepticizmus?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Márton Miklós: Miért lehetünk meta-metaszkeptikusok? A disszenzusból vett érv kritikája&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szabó L. Imre: Egy szkeptikus paradoxonjai&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállakozások és metafilozófiai szkepszis&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pöntör Jenő: Lehet-e a priori módon érvelni a tézis mellett, hogy nem tudunk a priori semmit?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;IV. Hogyan (ne) legyünk szkeptikusok?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lautner Péter: A filozófia mint episztemikus vállalkozás. A szkeptikus diagnózis&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Schmal Dániel: Taktikus kétely&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Paár Tamás: Szerénytelen mihasznák – avagy maradok antiszkeptikus, kétségekkel&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;V. Dönthet-e a filozófus?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bernáth László: A döntés pillanatai&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VI. Mit tartogat a jövő a filozófia számára?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Komlósi Andrea: Egyet nem értés és episztemikus kockázat&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Eszes Boldizsár: Nagy kérdések, nagy képek, nagy adatok. Az igazságról és a filozófiáról a tudományok korában&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VII. Hogyan gondoljuk tovább a metaszkepticizmust?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bekő Éva: Metafizikai igazságok és a szenvedés megszűnése: az ind filozófia mint episztemikus vállalkozás és mint terápia&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gébert Judit: Sikeres-e a közgazdaságtan?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szolcsányi Tibor: Metafilozófiai szkepticizmus és a filozófiai módszertani önreflexió&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Dombrovszki Áron: A metafilozófiától a tudománypolitikáig&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;VIII. Válaszok a tanulmányokra&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tőzsér János: Két év &quot;távlatából&quot;&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Zemplén Gábor Áron: Fokozódó polaritás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zemplen-gabor-aron-fokozodo-polaritas.html"/>
		<published>2020-01-25T07:59:06+00:00</published>
		<updated>2020-01-25T07:59:06+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zemplen-gabor-aron-fokozodo-polaritas.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;section class=&quot;article-content clearfix&quot; itemprop=&quot;articleBody&quot;&gt;
&lt;p&gt;A Typotex Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Zemplén Gábor Áron&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://www.typotex.hu/book/11020/zemplen_gabor_aron_fokozodo_polaritas&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Fokozódó polaritás&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://www.typotex.hu/book/11020/zemplen_gabor_aron_fokozodo_polaritas&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Goethe módszere és a strukturálódó megismerés&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. Johann Wolfgang von Goethe természettudományos szövegei sok tudósgeneráció számára voltak inspirálóak, mára két vaskos kötet csak az irodalomjegyzéke a tudományos munkáival foglalkozó műveknek. Igazi polihisztor, akinek művei azóta is megosztják a tudósokat: vannak, akik magasztalják lágy empirizmusát, szokatlan kutatásmódszertanát, vannak, akik már korában is elavult és meghaladott, tudománytalan felfogást olvasnak ki soraiból. Lehetett-e Goethe nagy tudós? Természettudományos munkáiról jóval gyakoribb a szélsőséges vélemény, mint a visszafogott; a kötet egyik célja, hogy értelmezze ezt a megosztó életművet, és általánosabban a véleménypolarizáció jelentőségét. A monográfia Goethe csont- és növénytani publikációin túl az életmű leggyakrabban vitatott szeletét, a színtani munkákat is vizsgálva mutatja be Goethe participatív tudományát, az eredmények keletkezéstörténetét,a gondolatok strukturálódását és a recepció – gyakran különös – mintázatait.&lt;/p&gt;
&lt;/section&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;section class=&quot;article-content clearfix&quot; itemprop=&quot;articleBody&quot;&gt;
&lt;p&gt;A Typotex Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Zemplén Gábor Áron&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://www.typotex.hu/book/11020/zemplen_gabor_aron_fokozodo_polaritas&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Fokozódó polaritás&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://www.typotex.hu/book/11020/zemplen_gabor_aron_fokozodo_polaritas&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Goethe módszere és a strukturálódó megismerés&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. Johann Wolfgang von Goethe természettudományos szövegei sok tudósgeneráció számára voltak inspirálóak, mára két vaskos kötet csak az irodalomjegyzéke a tudományos munkáival foglalkozó műveknek. Igazi polihisztor, akinek művei azóta is megosztják a tudósokat: vannak, akik magasztalják lágy empirizmusát, szokatlan kutatásmódszertanát, vannak, akik már korában is elavult és meghaladott, tudománytalan felfogást olvasnak ki soraiból. Lehetett-e Goethe nagy tudós? Természettudományos munkáiról jóval gyakoribb a szélsőséges vélemény, mint a visszafogott; a kötet egyik célja, hogy értelmezze ezt a megosztó életművet, és általánosabban a véleménypolarizáció jelentőségét. A monográfia Goethe csont- és növénytani publikációin túl az életmű leggyakrabban vitatott szeletét, a színtani munkákat is vizsgálva mutatja be Goethe participatív tudományát, az eredmények keletkezéstörténetét,a gondolatok strukturálódását és a recepció – gyakran különös – mintázatait.&lt;/p&gt;
&lt;/section&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Zemplén Gábor - Danka István: Meggyőzéstechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zemplen-gabor-danka-istvan-meggyozestechnika.html"/>
		<published>2019-10-28T16:25:29+00:00</published>
		<updated>2019-10-28T16:25:29+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/zemplen-gabor-danka-istvan-meggyozestechnika.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p&gt;Zemplén Gábor és Dajka István szerkesztésében jelent meg a &lt;a href=&quot;https://www.scribd.com/document/414262164/Zemplen-Gabor-Danka-Istvan-Meggy%C5%91zestechnika-jegyzet-pdf&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Meggyőzéstechnika &lt;/em&gt;&lt;/a&gt;című kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p&gt;Zemplén Gábor és Dajka István szerkesztésében jelent meg a &lt;a href=&quot;https://www.scribd.com/document/414262164/Zemplen-Gabor-Danka-Istvan-Meggy%C5%91zestechnika-jegyzet-pdf&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;Meggyőzéstechnika &lt;/em&gt;&lt;/a&gt;című kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Tuboly Ádám Tamás: Advocatus Diaboli</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/tuboly-adam-tamas-advocatus-diaboli.html"/>
		<published>2019-06-14T15:30:56+00:00</published>
		<updated>2019-06-14T15:30:56+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/tuboly-adam-tamas-advocatus-diaboli.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p&gt;A L'Harmattan Kiadó &quot;Cogito Könyvek&quot; sorozatában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://harmattan.hu/konyvek/advocatus-diaboli/?fbclid=IwAR1gZbUdBLlaxcaWIFnqZz5bkYFkK1Rib0SmJIH1a3eDb9C0kD34EKu2U5M&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;strong&gt;Tuboly Ádám Tamás&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;em&gt;Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p&gt;A L'Harmattan Kiadó &quot;Cogito Könyvek&quot; sorozatában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://harmattan.hu/konyvek/advocatus-diaboli/?fbclid=IwAR1gZbUdBLlaxcaWIFnqZz5bkYFkK1Rib0SmJIH1a3eDb9C0kD34EKu2U5M&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;strong&gt;Tuboly Ádám Tamás&lt;br /&gt;&lt;/strong&gt;&lt;em&gt;Advocatus Diaboli. Quine és a modális logika&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. Ha a hétköznapi és tudományos gyakorlatainkra gondolunk, akkor tagadhatatlan a modalitás, a modális kifejezések – úgy, mint szükségszerű, lehetséges, lehetetlen, esetleges – kulcsfontosságú szerepe. Modális kifejezések segítségével intjük egymást óvatosságra és figyelmeztetjük a másikat, a lehetőségekbe vetett hiteink késztetnek minket megbánásra, ez által pedig befolyásoló erővel bírnak erkölcsi érzéseinkre. Továbbá a különféle törvényszerűségek megfogalmazása során is modális kifejezésekre támaszkodunk, és a segítségükkel bástyázzuk körbe a legszigorúbbnak ítélt tudományainkat, a matematikát és a logikát. A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető „bevett nézetek” alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Sivadó Ákos: A megértés mestersége</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/sivado-akos-a-megertes-mestersege.html"/>
		<published>2018-07-27T08:02:18+00:00</published>
		<updated>2018-07-27T08:02:18+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/sivado-akos-a-megertes-mestersege.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p&gt;Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Sivadó Ákos&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://lendulet.fi.btk.mta.hu/images/2018/Sivado_cover.jpg&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;&lt;em&gt;A megértés mestersége&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A könyv célja, hogy a társadalomtudományok módszertanának filozófiai megalapozásával kapcsolatban történeti kontextusba helyezzen és az analitikus filozófia módszereinek segítségével elemezzen két, a megértő társadalomtudományi hagyományba (Verstehen) tartozó tudománymetodológiai koncepciót. A vizsgált elméletek: Max Weber alapvetően értelemtulajdonításra, valamint Peter Winch alapvetően szabálykövetésre támaszkodó megértéskoncepciói. A könyv fő tézise, hogy a két, a 20. századi társadalomtudomány-elméletre rendkívül jelentős hatást gyakoroló megértésmodell számos különbözősége ellenére közelebb áll egymáshoz, mint ahogyan azt a másodirodalom (Winch esetében pedig a szerző maga is) feltételezi – a társadalmi fajták (social kinds) analitikus filozófiai kategóriájának segítségével pedig mindkét elmélet erényei elősegíthetik a társadalomtudományos megértés filozófiai megalapozását.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p&gt;Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Sivadó Ákos&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://lendulet.fi.btk.mta.hu/images/2018/Sivado_cover.jpg&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;&lt;em&gt;A megértés mestersége&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A könyv célja, hogy a társadalomtudományok módszertanának filozófiai megalapozásával kapcsolatban történeti kontextusba helyezzen és az analitikus filozófia módszereinek segítségével elemezzen két, a megértő társadalomtudományi hagyományba (Verstehen) tartozó tudománymetodológiai koncepciót. A vizsgált elméletek: Max Weber alapvetően értelemtulajdonításra, valamint Peter Winch alapvetően szabálykövetésre támaszkodó megértéskoncepciói. A könyv fő tézise, hogy a két, a 20. századi társadalomtudomány-elméletre rendkívül jelentős hatást gyakoroló megértésmodell számos különbözősége ellenére közelebb áll egymáshoz, mint ahogyan azt a másodirodalom (Winch esetében pedig a szerző maga is) feltételezi – a társadalmi fajták (social kinds) analitikus filozófiai kategóriájának segítségével pedig mindkét elmélet erényei elősegíthetik a társadalomtudományos megértés filozófiai megalapozását.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Tuboly Ádám Tamás: Egység és tolerancia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/tuboly-adam-tamas-egyseg-es-tolerancia.html"/>
		<published>2018-04-12T10:58:52+00:00</published>
		<updated>2018-04-12T10:58:52+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/tuboly-adam-tamas-egyseg-es-tolerancia.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p&gt;Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Tuboly Ádám Tamás&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://lendulet.fi.btk.mta.hu/images/2018/tuboly_egyseg.jpg&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;&lt;em&gt;Egység és tolerancia. A logikai empirizmus tudományos világfelfogása&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést az úgynevezett logikai empirizmusba, vagy ahogy még olykor nevezik, logikai pozitivizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p&gt;Az MTA BTK Filozófiai Intézet gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Tuboly Ádám Tamás&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;https://lendulet.fi.btk.mta.hu/images/2018/tuboly_egyseg.jpg&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;&lt;em&gt;Egység és tolerancia. A logikai empirizmus tudományos világfelfogása&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést az úgynevezett logikai empirizmusba, vagy ahogy még olykor nevezik, logikai pozitivizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
	<entry>
		<title>Demeter Tamás: A társadalom zenei képe</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/demeter-tamas-a-tarsadalom-zenei-kepe.html"/>
		<published>2017-10-10T11:37:34+00:00</published>
		<updated>2017-10-10T11:37:34+00:00</updated>
		<id>https://lendulet.fi.btk.mta.hu/hu/publikaciok/konyv/demeter-tamas-a-tarsadalom-zenei-kepe.html</id>
		<author>
			<name>Sivadó Ákos</name>
		</author>
		<summary type="html">&lt;p&gt;A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Demeter Tamás&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;http://kiadok.lira.hu/kiado/rozsavolgyi/index.php?action=konyv&amp;amp;id=139460958&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;A társadalom zenei képe&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így mutatja meg, hogy miként kapcsolódnak a zeneesztétikai problémák koruk általános filozófiai problematikájához. A kötetről &lt;a href=&quot;http://kiadok.lira.hu/kiado/rozsavolgyi/index.php?action=konyv&amp;amp;id=139460958&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;ide kattintva&lt;/a&gt; olvashatók további információk.&lt;/p&gt;</summary>
		<content type="html">&lt;p&gt;A Rózsavölgyi Kiadó gondozásában jelent meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Demeter Tamás&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href=&quot;http://kiadok.lira.hu/kiado/rozsavolgyi/index.php?action=konyv&amp;amp;id=139460958&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;&lt;em&gt;A társadalom zenei képe&lt;/em&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;című kötete. A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így mutatja meg, hogy miként kapcsolódnak a zeneesztétikai problémák koruk általános filozófiai problematikájához. A kötetről &lt;a href=&quot;http://kiadok.lira.hu/kiado/rozsavolgyi/index.php?action=konyv&amp;amp;id=139460958&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener noreferrer&quot;&gt;ide kattintva&lt;/a&gt; olvashatók további információk.&lt;/p&gt;</content>
		<category term="Könyv" />
	</entry>
</feed>
