Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg

Zuh Deodáth
Jovián

című monográfiája és művészeti albuma. A kötet Jovián György festészeti munkásságán keresztül szemlélteti a festészet elméletének egy módszertani individualista értelmezését. Jovián munkássága stiláris kategóriák és bevett irányzatok ismertetése révén igen kevéssé, az egyes műalkotások létrehozásának körülményeit, az azokban felvállalt feladatokat vizsgálva annál inkább megközelíthető. Ezen túl a monográfia több művészetszociológiai elemzésen keresztül mutatja be, hogy hogyan válik érthetőbbé a festészet mint egy olyan alkotó tevékenységforma, amely egy rendkívül egyszerűnek látszó feladatot a lehető legbonyolultabb módon tud csak megoldani. Zuh tehát arra keresi a választ, hogy hogyan érthető meg egy "egyszerű mesterség bonyolult természete". llletve arra, hogy milyen értékek összefüggése révén tudunk egy művészetszociológiai szempontból ízig-vérig mai festményt elsősorban egy tágabb festészeti hagyomány folytatójaként érteni. A kötetet művészeti adattár és angol nyelvű rezümé egészíti ki.

A Korunk c. folyóirat 2021/5-ös száma közölte Demeter Tamás "A magyar tudásszociológia-vita" című tanulmányát.

A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg

Bernáth László és Kocsis László
szerkesztésében
Az igazság pillanatai?
Metafizikai válaszok a szkeptikus kihívásra

című kötet. Tőzsér János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, Az igazság pillanatai (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: szkeptikussá kell válnunk.

Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban.

„A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”

Tartalomjegyzék:

I. Miért nem episztemikus vállalkozás a filozófia?

Demeter Tamás: A filozófia nem episztemikus vállalkozás

Pete Krisztián: Józan ész és a filozófia szerepe

II. Lehet-e mégis episztemikus vállalkozás a filozófia?

Herpai Csaba Sándor: Episztemikus vállalkozások

Kocsis László: Filozófia konkluzív érvek nélkül: beérhetjük-e azzal, hogy episztemikus egyensúlyra törekszünk?

Gyarmathy Ákos: Szóba hozható-e az externalista episztemológia a metafilozófiában?

Sutyák Tibor: Tizenkét dühös megjegyzés Tőzsér János Az igazság pillanatai című könyvéről

Barcsi Tamás: Filozófia, önmegismerés, terápia

III. Öncáfoló-e metaszkepticizmus?

Márton Miklós: Miért lehetünk meta-metaszkeptikusok? A disszenzusból vett érv kritikája

Szabó L. Imre: Egy szkeptikus paradoxonjai

Bárány Tibor: Filozófiai problémák, episztemikus vállakozások és metafilozófiai szkepszis

Pöntör Jenő: Lehet-e a priori módon érvelni a tézis mellett, hogy nem tudunk a priori semmit?

IV. Hogyan (ne) legyünk szkeptikusok?

Lautner Péter: A filozófia mint episztemikus vállalkozás. A szkeptikus diagnózis

Schmal Dániel: Taktikus kétely

Paár Tamás: Szerénytelen mihasznák – avagy maradok antiszkeptikus, kétségekkel

V. Dönthet-e a filozófus?

Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke

Bernáth László: A döntés pillanatai

VI. Mit tartogat a jövő a filozófia számára?

Komlósi Andrea: Egyet nem értés és episztemikus kockázat

Eszes Boldizsár: Nagy kérdések, nagy képek, nagy adatok. Az igazságról és a filozófiáról a tudományok korában

VII. Hogyan gondoljuk tovább a metaszkepticizmust?

Bekő Éva: Metafizikai igazságok és a szenvedés megszűnése: az ind filozófia mint episztemikus vállalkozás és mint terápia

Gébert Judit: Sikeres-e a közgazdaságtan?

Szolcsányi Tibor: Metafilozófiai szkepticizmus és a filozófiai módszertani önreflexió

Dombrovszki Áron: A metafilozófiától a tudománypolitikáig

VIII. Válaszok a tanulmányokra

Tőzsér János: Két év "távlatából"

Zemplén Gábor a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék által, Kultúra a Digitális Forradalom Idején (KDFI) elnevezéssel megrendezendő konferencián 2021. március 5-én "Tudománykommunikáció torzítások nélkül?" címmel tart plenáris előadást. A konferencia a tudás előállításának, ellenőrzésének és terjesztésének a digitális nyilvánosságban bekövetkező változásaival foglalkozik, elsősorban a tudományos/szakértői tudás perspektívájából.

Hartl Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont kutatói pályázatán 1 éves kutatói ösztöndíjat nyert a "Polányi Mihály poszt-kritikai liberalizmusa" című projektre.

Zemplén Gábor a Neumann János Egyetem által a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 21. alkalommal megrendezett konferencián 2020. november 12-én "A visszhangkamrák korának kihívásai: laikusok, szakértők, imposztorok"; 2020. november 20-án pedig a Budapesti Corvinus Egyetem által megrendezett, Tudománykommunikáció 2.0 című konferencián "Tudománykommunikáció és felelősség a visszhangkamrák korában" címmel tart plenáris előadásokat.

A Magyar Művészet folyóirat 2020/3-as számában jelent meg Zuh Deodáth "Párhuzamos műcsarnokok" című tanulmánya, amely két, 1920 utáni műcsarnoképítés kapcsán fejti ki a műcsarnok mint múzeumi kiállítóhely fogalmát, illetve az ezzel kapcsolatos tévértelmezéseket. A tanulmány célja az, hogy az 1920-al kezdődő impériumváltások eszmetörténetének nem kielégítő koncepcióit korrigálja.

A Korunk 2020/7-es számában megjelent Zuh Deodáth kollégánk "Vizuális kultúra. Egy definíció és egy definíció története" című művészetfilozófiai tanulmánya. A cikk kísérletet tesz a vizuális kultúra fogalmának definíciójára és arra, hogy ezt az eddigi definíciós kísérletekkel állítsa párhuzamba. Az új értelmezés szerint vizuális kultúra ott jön létre, ahol adott körülmények között a vizuális eszközök adják bizonyos információk átadásának egyetlen adekvát formáját.

Kocsis László "David Lewis filozófiája" című pályázata elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának támogatását.

Pete Krisztián recenziója a BUKSZ-BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE 2020 (32) 1. számának Szemle rovatában jelent meg Kocsis László Az igazság elméletei című könyvéről.

zuh.deodath@btk.mta.hu

Szervezők:
Demeter Tamás (PTE BTK/ELKH BTK)
Zuh Deodáth (ELKH BTK)

Tuboly Ádám Tamás MTA Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2020. január 27-én az MTA székházában. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Tuboly Ádám Tamás pályamunkájának címe: "Tudomány a társadalomban: A Bécsi Kör példája."

Kutatócsoportunk szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a

Max Weber halálának 100. évfordulója alkalmából

megrendezésre kerülő konferenciájára.

Program:

Január 30.:

10:00-11:00: Molnár Attila Károly: A karizmatikus politikus és története

11:00-11:30: kávészünet

11:30-12:30: Tóth András: A karizmatikus legitimitás Max Webernél és Guglielmo Ferreronál

12:30-13:30: ebédszünet

13:30-14:30: Szűcs Zoltán Gábor: A weberi felelősségetika a kortárs realista politikaelmélet fényében

14:30-15:30: Hörcher Ferenc: A város európai ideáltípusa Webernél

15:30-16:00: kávészünet

16:00-17:00: Szepessy Péter: Etikai racionalizmus és Szent Ágoston kegyelemtana

17:00-18:00: Kiss Endre: Ferdinand Tönnies és a korai társadalomtudományok problematikája

Január 31.:

10:00-11:00: Windhager Ákos: A karizmatikus művészeti irányítás hagyományai Magyarországon

11:00-11:30: kávészünet

11:30-12:30: Takó Ferenc: Az "ügy" a történelemben

12:30-14:00: ebédszünet

14:00-15:00: Heidl Sára és Máté-Tóth András: Weber és a vallás racionális státusa Adair-Toteff, Joas és Habermas recepciójának tükrében

15:00-15:30: kávészünet

15:30-16:30: Paizs Melinda Adrienn: Különbségek a protestánsok és katolikusok értékpreferenciáiban Weber Protestáns etikájának tükrében

16:30-17:00: kávészünet

17:00-18:00: Tőzsér János: A filozófus mint katedra-zsoldos

A rendezvény helyszíne: PTE BTK-TTK Kari Tanácsterem, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
A rendezvény időpontja: 2020 január 30-31.